Tervben a nappali

A héten készítettem fotókat a házban, mielőtt még teljesen kipucolnák az aljzatbetonozás előtt. Mit ne mondjak, hatalmas kupi van, többnyire a "jó lesz ez még valamire" elv alkalmazása miatt. Ha másra nem, a kandallóba tűzifának. De raktározunk itt polgári lakásokból bontott beltéri ajtókat tokkal együtt felhasználásig, néhány üvegtéglát, maradék gerendákat.

Így egy picit nehéz most még belelátni a berendezést a helyiségbe, azonban a fűtés kialakítása miatt már most tudni kell a bútorok és egyéb kiegészítők (szőnyeg) elhelyezését.
Ez kb. az egyetlen olyan pont az építkezésben, amiben már a tervezés előtt szinte biztos voltam. Mármint a berendezésben:) Ha minden részlet nem is világos még teljesen, de a bútorok zömét már azelőtt megálmodtam, mielőtt az alaprajz elkészült volna. Ez abból a szempontból szerencsés volt, hogy az építész barátnőm ennek megfelelően tervezte meg az egész házat.... A színek, lakástextilek, konkrét burkoló anyagok kiválasztása viszont még folyamatban van, ahogy a bútorok beszerzése is.

Majd részleteiben is rátérek az elképzelésekre, de itt van egy ízelítő montázs:

Most elsőként a padlóburkolatot kell eltalálnunk, ennek függvényében szintezik ki az aljzatbetont. Mivel a nyílászárók előtt fut majd néhány sor fűtőcső, ezért a burkolatnak kompatibilisnek kell lennie ezzel a  padlófűtéssel.
Legkevésbé a parketta alkalmas erre, mégis nekünk ez tetszik leginkább. (hát persze, nem is mi lennénk, ha nem a legnehezebb utat választanánk!) A kő, járólap egészen ki van zárva a szobák tekintetében, ezért elsőként a bambuszra gondoltunk. Sok jó tulajdonsága van (vízálló, kopásálló, min. 50 év élettartam, és akár többször is lecsiszolható, újabb 50 év használatra), és előnye, hogy erdőirtás helyett, gyorsan regenerálódó ültetvényeken termesztik. 5 év kell egy bambusznövénynek, hogy teljesen kifejlett legyen, azaz gyorsan felnő az újabb generáció.
De akármilyen ökonak is van feltüntetve, több ponton vérzik a történet. Először is a szétzúzott bambuszrostokat ragasztóval préselik össze, majd a fél világot átutazva kerülnek ide. Úgyhogy nagyon megörültem, mikor találtam egy hazai svédpadló gyártót, aki magyar fából (igazoltan fenntartható kitermelőktől), mindenféle kémiai adalék nélkül készíti gyönyörű parkettáit. És megfelelő fektetéssel, max. 16 mm vastagságú lapokkal padlófűtésre is rakható. Már csak az ára kérdéses, de nagyon drukkolok, hogy beleférjen a büdzsébe!

most ez a szín a befutó nálam, de Férjjel még nem egyeztettem... és a fektetést is inkább hosszanti irányban tervezem, végig a nappali-étkező vonalában.

Másik központi elem a kandalló, ami az étkező és a nappali közé ékelődik. Végre találtam néhány képet, ami visszaadja az elképzeléseimet.

két oldalról látható tűztér, kürtő mellett ajtónyílások (tv kizárva!)

tűztér a padlótól megemelve

nemesburkolat, lerakó polcok

A nappaliban lesz egy beülő is, amit könyvszekrények fognak közre, azaz nincsen kimélyítve itt az ablakpárkány. Csupán az ablakot méreteztük úgy, hogy az ülőmagassághoz igazodjon.

praktikusan tárolót is lehet csinálni belőle

ezek a kihúzható lapok milyen klasszak!

teljesen körbeépítve

hangulatos

Egy párizsi út során szerettünk bele abba a fajta szekrénybe, amin kis létra szalad rézrúdon, hogy  a magasan lévő polcok is elérhetőek legyenek. Ennek megfelelően lett kialakítva a nappali egyik fala, ahova besimul majd ez a teljes szobaszélességet elfoglaló monstrum. Még keresem a tökéletes létrát, eddig sajnos nem találtam olyan szép, díszesen cizellált fémszerkezetűt, amilyet szeretnék:)
(a párizsi bútorról van fényképünk, de nem találom most, így be kell érnetek holmi netes inspirációkkal. A különbség csak annyi, hogy a párizsinak van egyfajta keleties hangulata a polcok kiosztása által.)

a polcokat azét kicsit kevésbé szigorú rend szerint állítjuk majd be

akár képek is mehetnek rá...

hasonló létrára vadászok!

Egy biztos pont még van a szoba kapcsán, a dolgozóba vezető, antik keleti selyemképből készített tapétaajtó. Erről, és a már meglévő bútorokról pedig majd legközelebb!

Csövezünk, de minek?

Bár a konyhatervekkel kicsit előre rohantam, most éppen a víz- és fűtéscsövezés kialakítása van soron az építkezés során.
Egy kisebbfajta sokk után elfogadtuk a kivitelező árajánlatát, így megkezdődhet a munka. Biztos írtam már korábban, hogy talajszondás hőszivattyúnk lesz, ami a mennyezetfűtésben fogja keringtetni a vizet, télen fűtve, nyáron hűtve.
Eredeti terveink szerint ezt egészítette volna ki egy napkollektoros rendszer, de bőven volt időnk felülbírálni ezt a gondolatot, és váltottunk a napelemre. Mivel melegvíz bármikor rendelkezésre áll a szivattyú miatt, inkább a szivattyú működtetéséhez (is) termelünk áramot a Nap segítségével, ezzel is növelve a megújuló energiák használatát.
Ezek a megoldások természetesen nem olcsóak! Sokan próbáltak minket is lebeszélni azzal az érvvel, hogy talán soha nem térül meg az a plusz befektetés, amivel drágább ez a rendszer a hagyományosnál. Pénzben lehet, hogy így van.
Viszont mi nem azért választottuk a megújuló energiák felhasználást, hogy a minimálisra csökkentett közüzemi számlákkal idővel egálba kerüljünk a ráfordításokkal. Döntésünket a fenntarthatóság melletti elköteleződésünk indolkolja, az, hogy szeretnénk, ha a gyerekeink is egy élhető világban élnének, sőt, az unokáink is.
Bizony, egy építkezés önmagában is nagy környezetterheléssel jár, az a minimum, hogy amit lehet, környezetbarát módon építünk. És hogy a ház fenntartása is a lehető "legzöldebb" legyen.
Sajnos állami támogatást az ilyen jellegű befektetések nem kapnak, így nem csoda, hogy ez a szemlélet nem túlságosan elterjedt. Mi 3 évig figyeltük a pályázatokat, hátha beleférünk valamelyik támogatott kategóriába. Külső hőszigetelés, hőszigetelt nyílászárók, megújuló energiák használata, stb... De nem! Vagy a négyzetméter nem stimmelt, vagy az új építés (legutóbb már csak a min 10 éve meglévő épületek korszerűsítésére lehetett pályázni), vagy a lakóház jelleg. Úgyhogy feladtuk, és gyűjtögetünk tovább, hogy az általánosnál kb. kétszer drágább rendszert ki tudjuk fizetni.
Halkan megjegyzem azért, elnézve a környékünkön zajló építkezések nagy részét, ezeknek a technológiáknak az elterjedése sokszor nem is annyira pénz kérdése, inkább szemléleté. Mert van itt pénz mindenre, 2 méteres kőkerítéssel elzárt, teljesen gépesített, kacsalábon forgó villákra medencével, amit majd 5 év múlva eladnak, mert irdatlan fenntartási költségei lesznek....

Na de mi is történik most pontosan a házban? Mindenfelé csöveket fognak le- és feltenni. Nagyrészt a plafon lesz tele fűtéscsövekkel, ugyanis a falfűtés nálunk nem válna be. Nagyon kevés szabad falfelületünk van, ami elé nincs szekrény tervezve, vagy nem töri meg ajtó- illetve ablaknyílás. A padlófűtést nem ajánlják már manapság, bár az ablakok és teraszajtók előtt nálunk lesz 2-3 sor cső a padlóban is. A plafonon gipszkarton borítás lesz, ez fedi le a csöveket.
Szóval mennyezetfűtés! Ki hallott már ilyet? Nagyanyám szerint ekkora marhaság nincs is! Bevallom, én is félek egy picit, hogy lesz ebből jó kis meleg a házban, de a szakemberek szerint működik. Remélem is!
Ha van köztetek olyan, aki tapasztalatokkal bír a mennyezetfűtés, vagy hőszivattyú, esetleg napelem használata terén, kérem írja meg a tapasztalatait, bármilyenek is azok!