Egy zsír zsúr:)

Mindig csak jártatom a számat, hogy nem kell a gyerekeknek méregdrága, csillivilli játék, mert a kartondoboz meg a műanyag palack bőven alkalmas bármire:)
Ezt bizonyítandó bemutatom mit alkottunk Marci 5. szülinapi zsúrjára.

Hosszas tanakodás, és állandó csapongás után megállapodtunk a lovagi mulatság témakörénél, már ami a bulit illeti. Marci fantáziájában megszülettek még olyanok, mint kalózos- versenybiciklis- focis- foma1-es...stb., stb. jól és kevésbé jól megvalósítható ötletek is, de végül annyira jó érveket sikerült felhoznom a lovagvár mellett, hogy belement az én koncepciómba:)

Első lépés a meghívók tervezése volt, Marci választotta ki ezt a kis képet, amire Férj nagyszerűen bephotoshoppolta a gyerek fejét. A szöveget én írtam, és már mehetett is mind a 9 ovisnak a boríték.

Kicsi lovagom:)

még a végleges forma előtt....

egy egész este vagdosgattam:)

Adott volt az emeletes ágy, amit könnyen várrá lehet alakítani, némi kartondoboz felhasználásával. Férj be is gyűjtött utcán heverő dobozokat, és nekiállt a tervezésnek, majd kivitelezésnek. A festésre már nem nagyon maradt ideje, pedig eredeti tervei szerint minden kőkocka alaposan ki lett volna dolgozva.... Azért így is dicséretest kapott a házi feladatára:)

a kék anyagot az ablakkal turkálóban találtam

Férj kartonkardokat is gyártott teljesen önszorgalomból, amiket végezetül lefújt arany és ezüst sprayfestékekkel. Nem mondom hogy mind túlélte a bulit, de meglepő módon egész rendesen betartották a srácok azt az alapszabályt, hogy a karddal csak a másik kardjára lehet ütni....:) Azért így is kétszer befenyegettem őket, hogy elrakom a kardokat:PPP Érdekes, mert erre azonnal minden problémájuk megoldódott:)))))

a lovagjelmezből csak egy készült el időre, az az ünnepelté lett

A kislányok részére kölcsönkaptunk 5 királylány és tündér jelmezt (az oviból), amit nagyon édesen egész délután hordtak, és cserélgették, és történeteket találtak ki hozzájuk:) Nagyon helyesek voltak!!! A Rossmannból beszerzett papírkorona sem került le a fejükről, sőt néha a 7 korona is kevésnek bizonyult, mikor kitalálták, hogy csak az mehet fel a várba, akin látható korona van... Mert persze volt láthatatlan is!!!

tündérhercegkisasszony-ruhatár:)

így vártuk a vendégeket

Apróság, de továbbvittem a témát a terítékre is, így megkülönböztetésül a fiúknak egy pajzsra, a lányoknak koronára rajzoltam fel a jeleit, amik a szívószálra húzva jelölték a poharaikat.

A tortát egészben elfelejtettem lefotózni a nagy hajtásban, de az alap egy sima csokitorta volt, aminek a tetejére ezt a lovagos marcipándíszt készítettem.
Egy rúd fehér marcipánt nyújtottam ki, beirdaltam, barna ételfestékkel lekentem, és már állhatott is bele a kis lovag, kezébe applikált gyertyával... A gyerekek nagyon értékelték, pedig csak egy kis apróság volt:)

képzeljétek alá a tortát...:)

Azt hiszem elmondhatom, hogy minden jól sikerült, és szinte csont nélkül vettük az első zsúrunkat. Másnap az egyik kislány reggel odaszaladt hozzám, hogy elújságolja már elkészítette otthon a meghívót a következő "kis vendégségre kirándulással együtt". De mielőtt elkezdhettem volna örömködni, kiderült az is nálunk lesz:)))) Végül is sebaj, a díszek még fent vannak.....:P