Zajlik az aljzatbetonozás. Ennek két szempontból van jelentősége:
1. minden, a padlóban futó cső, és vezeték helye véglegessé válik, azaz nagyon észnél kell lenni, nehogy valamit kifelejtsünk!
2. érdemes előre tudni, hol, milyen padlóburkolat lesz lerakva, hogy a szintezést aszerint alakítsák ki, így a végleges járószint mindenhol egységes legyen. Persze utólag is lehet aljzatkiegyenlítőzni, korrigálni, de ha van rá mód, kár utólag erre költeni.
Az 1. pontban említett csövek, vezetékek nálunk így alakultak:
-elektromos vezetékek, esetenként padlóba süllyesztett konnektorok dobozai
- néhány sor padlófűtés cső
- kandalló tűzterébe külső levegőt juttató szellőzőcső
- vízvezetékek
- külső (kút-, vagy csapaék)víz felhasználáshoz szükséges vízvezeték
+ most kell odafigyelni a később tervezett válaszfalak alatti beton megerősítésére, a kandalló alatti beton megerősítésére, vakküszöbök helyének kirekesztésére!
A 2. pont egyszerűbbnek tűnik, hiszen csak azt kell eldönteni, melyik burkolat tetszik nekünk. Elmegyünk, végignézzük a kínálatot, és választunk. A helyzet akkor bonyolódik, ha padlófűtésre (bármilyen elhanyagolható legyen is az) szeretnénk fa burkolatot. Akkor nem marad sok választásunk....
Első körben bambuszparkettában gondolkodtunk, 4 évvel ezelőtt kb. ez volt az egyetlen felvázolt lehetőség. Szimpatikus volt benne, hogy az erdőkkel szemben a bambuszligetek akár 5 év alatt újra teljesen felnőnek. Kevésbé öko azonban, hogy a világ másik végéről kell ideszállítani az anyagot. És hogy az egészet egy csomó ragasztó tartja egyben....
Tovább keresgéltem, és ráakadtam a svédpadlóra. Úgy tudom, talán 2 éve gyártják a hazai parkettagyárak ezt a típusú padlót, és készül belőle padlófűtésre is ajánlott vastagság (1,5 cm). Hazai fából készül, vegyszermentesen, 100% tömör fa. Felületét olajjal kezelik. És szép! Szóval szerelem első látásra, és sokadik körbejárás után is. Ára megegyezik a bambuszparkettákkal, és a prémium kategóriás laminált lapokkal - 8.000,- ft/nm körül kezdődik, és felületkezeléstől függően emelkedik az ár.
Persze nem tervezzük az egész házat svédpadlóval burkolni, bár ha Krőzus lennék, nem bánnám:) Így viszont marad a nappali-étkezőben való lefektetése, míg az összes többi szobába valami más kell.
Úgyhogy tovább kutattam. És felbukkant a lamella parketta! Ez pontosan olyan, mint bármelyik hagyományos parketta, csak éppen nem 2 cm vastag, hanem csak 1 cm. Ezt is nyugodtan lerakhatjuk padlófűtésre. És akciósan akár 1.600,- ft/nm áron beszerezhető! Szóval úgy tűnik találtunk megoldást a -"csakis fa!" kontra padlófűtés - problémánkra.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy padlófűtésre bármilyen vastagságú fa burkolat lerakható. Minél vastagabb a fa, annál lassabban veszi át a hőt, viszont utána tartja is rendesen. Míg a hidegburkolat alatt akár egész nap cirkulálhat a fűtés, addig a parketta alatt csak elvétve kapcsol be. Persze kell hozzá akár egy teljes nap, míg megérezzük a meleget, utána viszont folyamatosan sugároz, kevesebb hőfelvétellel. A fugásodást minden esetben a páratartalom csökkenése okozza, erre bármilyen fűtési mód esetén figyelni kell, és nem csupán a parketta miatt, hanem a saját egészségünk érdekében is! (Padló, fal- és mennyezetfűtés esetén a nagy, sugárzó felületek miatt gyorsabban lecsökkenhet a szoba relatív páratartalma, úgyhogy ezt rendszeresen pótolni kell!)
Ha ebben az egészben van valami tanulság, akkor az csupán annyi, hogy nem szabad feladni az elképzeléseinket az első néhány kudarc után. ("Hölgyem, ne is álmodjon róla, hogy padlófűtésre talál fa burkolatot!", "Nem gyártanak ilyen terméket, még nem is hallottunk ilyenről", "A mai lamináltak minden igényt kielégítenek, és pontosan olyanok, mint az igazi fa!")
Valószínű több, számunkra ideális, kompromisszumok nélküli megoldás is létezik, de nem fogják tálcán kínálni nekünk se a kereskedők, se a kivitelezők.... ;)
Szóval küldetés teljesítve, kérdés eldöntve, már "csupán" a beszerzés (és alkudozás) maradt hátra! :D
1. minden, a padlóban futó cső, és vezeték helye véglegessé válik, azaz nagyon észnél kell lenni, nehogy valamit kifelejtsünk!
2. érdemes előre tudni, hol, milyen padlóburkolat lesz lerakva, hogy a szintezést aszerint alakítsák ki, így a végleges járószint mindenhol egységes legyen. Persze utólag is lehet aljzatkiegyenlítőzni, korrigálni, de ha van rá mód, kár utólag erre költeni.
Az 1. pontban említett csövek, vezetékek nálunk így alakultak:
-elektromos vezetékek, esetenként padlóba süllyesztett konnektorok dobozai
- néhány sor padlófűtés cső
- kandalló tűzterébe külső levegőt juttató szellőzőcső
- vízvezetékek
- külső (kút-, vagy csapaék)víz felhasználáshoz szükséges vízvezeték
+ most kell odafigyelni a később tervezett válaszfalak alatti beton megerősítésére, a kandalló alatti beton megerősítésére, vakküszöbök helyének kirekesztésére!
A 2. pont egyszerűbbnek tűnik, hiszen csak azt kell eldönteni, melyik burkolat tetszik nekünk. Elmegyünk, végignézzük a kínálatot, és választunk. A helyzet akkor bonyolódik, ha padlófűtésre (bármilyen elhanyagolható legyen is az) szeretnénk fa burkolatot. Akkor nem marad sok választásunk....
Első körben bambuszparkettában gondolkodtunk, 4 évvel ezelőtt kb. ez volt az egyetlen felvázolt lehetőség. Szimpatikus volt benne, hogy az erdőkkel szemben a bambuszligetek akár 5 év alatt újra teljesen felnőnek. Kevésbé öko azonban, hogy a világ másik végéről kell ideszállítani az anyagot. És hogy az egészet egy csomó ragasztó tartja egyben....
Tovább keresgéltem, és ráakadtam a svédpadlóra. Úgy tudom, talán 2 éve gyártják a hazai parkettagyárak ezt a típusú padlót, és készül belőle padlófűtésre is ajánlott vastagság (1,5 cm). Hazai fából készül, vegyszermentesen, 100% tömör fa. Felületét olajjal kezelik. És szép! Szóval szerelem első látásra, és sokadik körbejárás után is. Ára megegyezik a bambuszparkettákkal, és a prémium kategóriás laminált lapokkal - 8.000,- ft/nm körül kezdődik, és felületkezeléstől függően emelkedik az ár.
Persze nem tervezzük az egész házat svédpadlóval burkolni, bár ha Krőzus lennék, nem bánnám:) Így viszont marad a nappali-étkezőben való lefektetése, míg az összes többi szobába valami más kell.
Úgyhogy tovább kutattam. És felbukkant a lamella parketta! Ez pontosan olyan, mint bármelyik hagyományos parketta, csak éppen nem 2 cm vastag, hanem csak 1 cm. Ezt is nyugodtan lerakhatjuk padlófűtésre. És akciósan akár 1.600,- ft/nm áron beszerezhető! Szóval úgy tűnik találtunk megoldást a -"csakis fa!" kontra padlófűtés - problémánkra.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy padlófűtésre bármilyen vastagságú fa burkolat lerakható. Minél vastagabb a fa, annál lassabban veszi át a hőt, viszont utána tartja is rendesen. Míg a hidegburkolat alatt akár egész nap cirkulálhat a fűtés, addig a parketta alatt csak elvétve kapcsol be. Persze kell hozzá akár egy teljes nap, míg megérezzük a meleget, utána viszont folyamatosan sugároz, kevesebb hőfelvétellel. A fugásodást minden esetben a páratartalom csökkenése okozza, erre bármilyen fűtési mód esetén figyelni kell, és nem csupán a parketta miatt, hanem a saját egészségünk érdekében is! (Padló, fal- és mennyezetfűtés esetén a nagy, sugárzó felületek miatt gyorsabban lecsökkenhet a szoba relatív páratartalma, úgyhogy ezt rendszeresen pótolni kell!)
Ha ebben az egészben van valami tanulság, akkor az csupán annyi, hogy nem szabad feladni az elképzeléseinket az első néhány kudarc után. ("Hölgyem, ne is álmodjon róla, hogy padlófűtésre talál fa burkolatot!", "Nem gyártanak ilyen terméket, még nem is hallottunk ilyenről", "A mai lamináltak minden igényt kielégítenek, és pontosan olyanok, mint az igazi fa!")
Valószínű több, számunkra ideális, kompromisszumok nélküli megoldás is létezik, de nem fogják tálcán kínálni nekünk se a kereskedők, se a kivitelezők.... ;)
Szóval küldetés teljesítve, kérdés eldöntve, már "csupán" a beszerzés (és alkudozás) maradt hátra! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése