http://kincses-lak.blogspot.hu/

2014. március 24., hétfő

Metrócsempe? Csak azt neeeee!

Bevallom, rengeteget tipródom, jellemzően lényegtelennek tűnő finomságokon.
Napokra, hetekre megvan ezzel az elfoglaltságom, míg a megoldást keresem.
Mivel most a konyha és a fürdők vannak terítéken a burkolások miatt (no és az előszoba!), olyan problémákon rugózok, mint a bútorok fogantyúja, a helyi megvilágítások lámpatestei, vagy hogy hova kerüljön az előszobatükör?!?

És hogy mindez ne legyen elég, a már eldöntött kérdések is újra felbukkannak.
Pl., hogy miért rakunk a magazinokban már unásig ismételt, és amúgy is kifutó trendnek számító, snassz és ötlettelen metrócsempét a konyhába?
"Bármit, csak azt ne!" mondta barátnőm, akinek nagyon is adok a véleményére, pedig nem is tudta, hogy már megrendeltük:)
Kommentekben is találkoztam degradáló megjegyzésekkel szegény metrócsempét illetően, miszerint rém elcsépelt....
(Nekem mondjuk meg az edzett üveg dögunalom a konyhapult fölött, bár ha valaki a saját tervezésű dekorját rakja mögé, azt még szeretni is tudom.)


Nem zavar, viszont mindig elgondolkodtat az ellenvélemény is, ilyenkor újra átrágom a döntéseimet, több szem többet lát alapon.
A metrócsempe persze marad, már csak azért is! Azért, mert kb. 200 éve megy ki a divatból. Vagy jön be éppen. Márpedig az ilyesmi csak a klasszikusokkal esik meg. Én pedig, be kell lássam, nem vagyok egy formabontó alkat, a harmonikusat, a klasszikusat, időtállót szeretem magam körül.


mi is Párizsban szerettünk bele, bár akkor még nem tudtunk róla semmit, csak hogy szép....
egy párizsi kastély évszázados fürdője van hasonlóan burkolva, nem győztük fotózni, olyan lenyűgöző még ma is!    (foto: pinterest)

 Ne értsetek félre, mindent szeretek, ami szép, legyen bármilyen stílusban megfogalmazva! De a saját környezetem, amiben jól érzem magam, az valami lágy, nyugis, kényelmes közeg. Olyan, aminek hagyománya, jól kipróbált és kiszolgált háttere van.

ez az egyik kedvenc inspirációs képem konyhához, és azt is elárulom, most úgy néz ki, antikolt réz fogantyúink lesznek a konyhabútoron... :)
Szóval én az az unalmas, metrócsempés típus vagyok, de egyáltalán nem haragszom meg, ha a fenti okok miatt senki más nem rak fel többé ilyet sehova!!! ;)


fotók: pinterest.com

4 megjegyzés:

  1. Ahogy téged ismerlek, az egész házatokban a legapróbb részletek is harmóniában lesznek, annyira, hogy fel sem fog tűnni, milyen csempe van hol, csak az összbenyomás lesz fantasztikus.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Domi! Most annyira el vagyok veszve a részletekben, hogy csak az írásod döbbentett rá, mennyire túldimenzionálom a kérdést. :) Igazad van, az összkép számít, a benyomás, és ebből a szempontból mindegy, hogy mivel érem el. Valószínű én magam sem fogok a későbbiekben a csempével foglalkozni, csak ha takarítani kell(ene).... :D

      Törlés
  2. éppen hasonlót fogalmaztam meg a napokban: azért érdekel a lakberendezés, hogy az ötleteimet megvalósíthassam. és ezeket egyáltalán nem a saját teremben vágyom megvalósítani, mert azokat az őrületeket, amelyekre vágytam, korábbi lakásimban már kipróbáltam. maradj csak klasszikus, megnyugtató. B:V:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, talán az a legnehezebb, hogy önuralmat gyakorolva egyensúlyban tartsuk a vágyakat, ötleteket, és a költségvetést:) Egy lakáson belül nem lehet mindent megvalósítani, én most ezzel küzdök. De a klasszikus alap arra is jó, hogy hátteret adjon esetleges elhajlásoknak:)))

      Törlés