Hortenzia dugványozás: tapasztalatok

Lassan eltelik a 6 hét, ha mindent jól csinálunk, ekkora már gyökeret eresztenek a dugványok.
Azt nem merném állítani, hogy mindent jól csináltam, de azért néhány elültetett hajtás úgy tűnik megfogta, és hozza az új leveleket. Azért nem ment minden zökkenőmentesen, hiába írták, hogy 80 %-nál jobb arányban fogják meg a ledugott hajtások...
Nézzük én miket rontottam el, így első nekifutásra.
A dugványozásnál mindent jól csináltam, esetleg az ültetőközegbe kellett volna kicsit több homokot vagy kavicsot kevernem, hogy lazább legyen. Az öntözést viszont eltúloztam, mert a "ne hagyjuk kiszáradni" nekem azt jelentette, hogy tartósan nedvesen tartottam a földjüket. Ez rossz ötlet, mert csakhamar egy csomó dugvány kirohadt. Rájöttem, hogy szerencsétlen gyökér híján nem tudja rendesen felszívni a vizet (sem), így az állandóan nedves földben szétrohad a szár. Szóval a földnek csak nagyon picit nyirkosnak kell lennie, éppen csak ne legyen porszáraz!
Másrészt a dugvány nagyon érzékeny a páratartalomra, ezért nem ideális hely számára a katlanszerű függőfolyosó, még úgy sem, hogy végig árnyékolva tartottam, külön kis kuckóban. Sokkal jobban szeretnek dús, párás növényzet között, így egy adag át lett telepítve szüleimhez, ahol egy fa alatt a sűrű bozótosban igen vígan vannak. Másik adag anyósomhoz került, szintén elég vegetatív környezetbe, ők is jól érzik magukat. Szóval ha tehetjük, akkor egész nap árnyékos, sűrű, zöld levelek közé tegyük a dugványainkkal teli cserepet, és még így is borítsuk le egy zacskóval. A nejlon nem csak a túlzott párologtatástól óv meg, de a túlzott csapadéktól is. Nagyon jól jött a folytonos esőzés idején, mert a föld így nem ázott át, és a növénykék nem rohadtak el. Viszont amint elállt az eső, szellőztessük a dugványokat, ilyenkor optimális a páratartalom!
Az utolsó tapasztalatom, amit még megosztanék, hogy sok-sok bokorról gyűjtve hajtást azt vettem észre, hogy legkevésbé a lilás-kékek bírják, ezek bizonyultak a legérzékenyebbnek mind a túl sok vízre, mind a kevés párára. A tiszta fehér és a ciklámen színű, valamint a halvány rózsaszín sokkal jobban teljesített, és még a folyosón uralkodó cudar körülményeknek is ellenállva meggyökeresedtek.
Még néhány hét, és szétültetem őket, remélem értékelhető gyökérzetet tudnak majd felmutatni addigra a kis drágáim! Természetesen akkor majd újabb beszámolóval jelentkezem:)

Ezt a remekbe szabott képet sikerült csinálnom a folyosón edzett dugványokról. Jól látszik, hogy a levelek nem igen bírták a strapát, viszont megindultak a hajtások, azaz nagy baj nem lehet!